Kipróbáltuk: AeroBand gitár – Ha ezen kezded a zenélést nem fogod abbahagyni!

Futurisztikus külső, meglepő könnyűség – Az AeroBand gitár felépítése és kezelőszervei

Amikor először kivettem a dobozból az AeroBand gitárt, az első gondolatom az volt, hogy ez sokkal könnyebb, mint amire számítottam. A hangszer össztömege mindössze 2,7 kilogramm. Korábban volt már a kezemben basszusgitár, mert páromnak van egy, igaz, az utóbbi 10 évben nem került elő a dobozából, így én is csak költözéskor tapogattam meg kicsit. Az Aeroband gitár súlya egyébként nagyrészt annak köszönhető, hogy a test ABS műanyagból készült, nem fából, mint a hagyományos gitárok.

A gitár formája egyébként nagyon hasonlít egy hagyományos elektromos gitárra, már amennyire ezt meg tudom állapítani. Van teste, nyaka, és első ránézésre akár be is csaphatna valakit, hogy ez egy normál hangszer. Viszont közelről rögtön feltűnik, hogy a fogólapon nincsenek igazi húrok, hanem hat szilikon csík fut végig rajta, amik a húrokat imitálják. Ezek puha tapintásúak, és ami a lényeg: nem kell őket lenyomni, csak megérinteni. A bundok szintén szilikonból vannak, és alig emelkednek ki a felületből.

Ami nagyon praktikussá teszi az AeroBand gitárt, az a leválasztható nyak. Egyetlen mozdulattal le lehet csatolni a testtől, és így a hangszer elfér egy viszonylag kis méretű hordtáskában. Összecsukott állapotban kb. 60 centiméter magas, ami azt jelenti, hogy simán be lehet dobni egy nagyobb hátizsákba. Nekem ez nagyon tetszett, mert a lakásban nem foglal sok helyet, és ha vinni akarom valahova (majd egyszer, ha megtanulok rajta játszani), nem kell külön gitártokot cipelnem.

A testben található egy beépített 30 wattos hangszóró, ami meglepően hangos tud lenni. Nem kell hozzá erősítő vagy külső hangfal, egyszerűen bekapcsolom, és már szól is. Van rajta egy hangerőszabályzó tekerőgomb, egy másik gomb a hangszín váltásához, és egy harmadik a beépített dobritmusokhoz. A test jobb oldalán találhatók a csatlakozók: van egy 3,5 milliméteres fejhallgató kimenet a csendes gyakorláshoz, egy 6,35 milliméteres jack kimenet, ha mégis erősítőbe akarom kötni, és egy USB-C port a töltéshez, illetve a számítógéphez csatlakozáshoz. A nagyobb jack nálam jól jött, mert egy keverőpulton keresztül ezzel tudtam a számítógéphez kötni, de persze megteheted azt is, hogy a keverőt kihagyod és rögtön a vonali bemenetre kötöd a számítógépen. Ennek majd lesz még jelentősége, amiről később írok!

A nyak tetején, amit a gitárosoknál fejnek hívnak, három gomb kapott helyet. Kettő a virtuális kapó állítására szolgál – az egyik feljebb, a másik lejjebb tolja a hangmagasságot –, a harmadik pedig a hangszínek között vált. A gitár oldalán LED-ek futnak végig, amik különböző színekben világítanak, és őszintén szólva elég menőn néznek ki sötétben. Van bennük egy kis játékos hangulat, de ez nem zavaró.

Ide be kell szúrnom, hogy még annak is utána kellett néznem mi az a kapó, de miután elolvastam rájöttem, hogy láttam már ilyet használat közben koncerten. Ezzel is okosabb lettem!

A húrok a testen, a hangszedő helyén valódi fém húrok, csak nagyon rövidek – kb. 10 centiméter hosszúak. Ezeket kell pengetni vagy megütni, és érzékelik, hogy milyen erősen csapok rájuk. A húros rész előtt van egy kis érzékelő sáv is, amit ha megérintek, tompított hangot ad, olyan, mintha a tenyeremmel elnémítanám a húrokat egy igazi gitáron. Ezt palm mute-nak hívják, és bár én még nem nagyon (inkább egyáltalán nem) használom, de állítólag a rock zenében fontos.

Az anyagminőség összességében jónak mondható. Igen, műanyag, de nem olyan olcsó érzésű műanyag, ami az első ejtésnél szétesik. A gombok stabilak, a nyak-test csatlakozás szilárdan tart, nem mozog, nem billeg. A szilikon húrok tapintása eleinte furcsa volt, de gyorsan megszoktam. Ami viszont kicsit zavaró, hogy a szilikon húrok között csúsztatni az ujjamat nem könnyű, valószínűleg nehezebb mint ahogy azt egy igazi gitár fém húrján el tudom képzelni – van a szilikonban egy kis ragadósság.

Mit tud valójában? – Az AeroBand gitár műszaki adatai és képességei

Mielőtt belevágtam volna a gyakorlásba, átfutottam a gyári adatokat, hogy lássam, mit is kaptam pontosan. Az AeroBand gitár egy 6 húros digitális MIDI gitár, ami 48 voltos rendszeren működik, de erről nekem, mint kezdőnek, nem sokat kell tudnom – a lényeg, hogy van benne egy akkumulátor, amit USB-C kábellel lehet tölteni, és egy töltéssel 10-12 órát bír folyamatos játék mellett. Ez nekem bőven elég, mert egyelőre naponta maximum egy fél- egy órát gyakorlok rajta, hamar elfárad a kezem és az agyam is, eléggé koncentrálnom kell tanulás közben.

Ide beszúrom, jótanácsként: Ha elfáradsz, ne erőltesd, ha úgy érzed, hogy már nem mozognak úgy az ujjaid, ahogy kell ne erőltesd. Lesz holnap is nap, amikor gyakorolhatsz. Ha nem megy, akkor hamarabb jön a kudarc érzés, és ez elveheti a kedvedet az egésztől, miközben elég lenne, ha pihennél egy kicsit. Meglásd, pihenten olyan dolgok is működni fognak, amik előző nap, a gyakorlás végén már lehetetlen feladatnak tűntek. Szóval csak easy és relax!

A hangszer 22 érintővel rendelkezik a fogólapon, ami a gyári adatok szerint megfelel egy hagyományos gitár bundjainak. Ezek az érintők nem mechanikusan működnek, hanem érzékelők vannak alattuk, amik detektálják, hogy melyik pozícióban van az ujjam. A rendszer Bluetooth 5.1-es kapcsolattal rendelkezik, amivel a telefonos alkalmazáshoz csatlakozik, de van USB-C csatlakozás is, amin keresztül számítógéphez lehet kötni MIDI kontrollerként. Utóbbit még nem próbáltam, illetve csak annyira, hogy a Windows 11 valóban felismerte MIDI eszközként, de egyelőre még semmi értelme sem lett volna ezzel kísérleteznem. Ez a jövő zenéje marad, hogy a témánál maradjunk.

A beépített hangszóró 30 wattos, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy átlagos szobában bőven elegendő hangerőt ad. Nem lesz belőle diszkó hangulat, de gyakorláshoz tökéletes. Van egy 3,5 milliméteres fejhallgató kimenet is, amit én főleg este használok, hogy ne zavarjam a családot. A 6,35 milliméteres jack kimenet arra jó, ha valaki igazi gitárerősítőbe vagy keverőpultba akarná kötni a hangszert, mint írtam nálam utóbbi a helyzet.

Ami számomra kellemes meglepetés volt, az a beépített hangszínek száma. Az AeroBand gitár 9 különböző hangzást kínál gyárilag: van benne akusztikus gitár (Martin ujjpengető stílus), akusztikus pengető hang, elektromos country gitár (Fender stílusú), elektromos pop gitár, klasszikus gitár, zongora, basszusgitár, bendzsó és klavinet. Ezek között a testen lévő gombbal vagy az alkalmazásban lehet váltani. Én eddig a pengetős akusztikus gitár és az elektromos gitár jött be (nem a country stílusú), ezek meglepően használhatóan szólnak. Mondjuk a basszusgitár sem rossz, de mivel hathúroson játszom ezt nem próbálgattam.

A gitár súlya 2,7 kilogramm, ami az akkumulátor kapacitása 13500 mAh, ami magyarázza a hosszú üzemidőt, meg ez adja jó eséllyel a gitár tömegének jelentős részét. A töltési idő nulláról százra körülbelül 4-5 óra gyorstöltéssel. Én általában éjszaka töltöm 3-4 naponta, és reggelre mindig tele van, szóval ezzel nincs gondom. A gyártás egyébként Kínában történik, ami manapság nem meglepő ezeknél a kütyüknél.

A csomag tartalma elég bőkezű volt: a gitáron kívül kaptam hozzá 3 darab pengetőt, USB-C töltőkábelt és egy USB adaptert is, hordtáskát nekem nem küldtek, de egyelőre ez nem zavar különösebben, hiszen amióta megérkezett még nem akartam elcsomagolni. 🙂 A pengetők egyébként normál gitárpengetők, nem valami speciális AeroBand cucc, szóval ha elhasználódnak, bármelyik hangszerboltban lehet újat venni.

Ami a specifikációban még fontos lehet, már említettem is, az a MIDI funkció. Ez azt jelenti, hogy a gitárt számítógéphez csatlakoztatva bármilyen zenei szoftverben használhatom hangszer kontrollerként. Tehát ha akarom, a gitár mozdulataimmal zongorát, hegedűt, szintetizátort vagy bármilyen más hangszert megszólaltathatok a számítógépen. Ezt még nem próbáltam ki, de a haladóbb felhasználóknak állítólag ez az egyik legnagyobb előnye az egész eszköznek.

A telefon (tablet) nélkül fél élmény – Az AeroBand alkalmazás bemutatása

Amikor először bekapcsoltam az AeroBand gitárt, egyszerűen elkezdtem pengetni rajta, és működött is. Szóltak a hangok, tudtam váltogatni a hangszínek között, szóval azt hittem, ennyi az egész. Aztán kiderült, hogy a gitár tudásának nagy részéhez az alkalmazás is kell, amit le kell tölteni a telefonra. Az AeroBand app elérhető iOS-re és Androidra is, én az androidos verziót használom, és telepítés után körülbelül fél perc alatt össze tudtam kötni Bluetooth-on a gitárral.

Az alkalmazás első indításakor megkérdezi, hogy milyen szinten vagyok gitározásból. Három opció van: soha nem játszottam, tudok pár akkordot, vagy már a legtöbb dalt el tudom játszani. Én természetesen az elsőt választottam, és utána még a zenei preferenciáimat is megadtam – rock, pop, country közül lehetett válogatni. Ezután már be is léptem a főképernyőre, ahol négy fő menüpont fogadott: Guitar, Songs, Tutorials és Profile.

A Guitar menüben találhatók a gitár beállításai, és itt kezdtem el érteni, hogy miért olyan fontos ez az alkalmazás. Itt lehet bekapcsolni a hammer-on és pull-off funkciókat, amik lehetővé teszik, hogy egy hang után másik hangot szólaltassak meg anélkül, hogy újra megpengetném a húrokat. Alapból ez ki van kapcsolva, és én az első két napban azon csodálkoztam, hogy miért nem működik rendesen a gitár, amikor csak nem olvastam el a leírást. Szóval tanács: első használat előtt érdemes bekapcsolni ezt a funkciót az appban.

Szintén itt lehet állítani a húrok érzékenységét, mégpedig húronként külön-külön. Ez azért hasznos, mert ha valamelyik húr túl érzékeny, és véletlenül is megszólal, akkor le lehet venni az érzékenységét. Nekem eleinte az volt a problémám, hogy amikor akkordot fogtam, akkor is megszólaltak hangok, amiket nem akartam, mert véletlenül megérintettem a szomszédos húrokat. Az érzékenység csökkentése sokat segített ezen.

A hangolások beállítása is az appban történik. Mivel a gitáron nincsenek igazi húrok, nem kell hagyományosan hangolni, de az alkalmazásban rengeteg alternatív hangolás közül lehet választani. Van Drop D, Open G, DADGAD, Drop C és még sok másik – őszintén szólva ezeknek a nagy részéről fogalmam sincs, hogy mire valók, de a haladóbbaknak biztos jól jön. Én egyelőre a standard hangolásnál maradtam.

A Songs menüben zenéket lehet kiválasztani, és egy Guitar Hero-szerű játék formájában lehet gyakorolni. A képernyőn lefelé csúsznak a hangok és akkordok, és időben kell eltalálni őket a gitáron. Ez számomra egyelőre túl gyors, de látom benne a lehetőséget, hogy később, amikor már jobban megy az akkordváltás, hasznos gyakorlási mód legyen. A dalok között vannak könnyűek és nehezebbek is, és folyamatosan bővül a könyvtár.

A Tutorials rész az, amit én a legtöbbet használok. Itt vannak a kezdő tanfolyamok, amik lépésről lépésre megtanítják az alapokat. Megmutatják, hogyan kell megfogni az akkordokat, hova kell tenni az ujjakat, és valós időben visszajelzést adnak arról, hogy jól csinálom-e. Ha rosszul fogom az akkordot, a kijelzőn látom, melyik ujjam van rossz helyen. Ez nekem, mint teljesen kezdőnek, hihetetlenül hasznos, mert nincs mellettem tanár, aki szólna, ha hibázom.

A Profile menüben a saját statisztikáimat látom: mennyi időt gyakoroltam az AeroBand gitáron, hány akkordot tanultam meg, hogyan fejlődtem az idő során. Ez motiváló tud lenni, mert látom, hogy tényleg haladok valamerre, még ha lassan is. Az alkalmazás összességében jól meg van csinálva, könnyen kezelhető, és tényleg sokat hozzáad az élményhez. Telefon nélkül az AeroBand gitár használható, de az igazi tanuláshoz és a beállításokhoz az app nélkülözhetetlen.

Két hét gyakorlás után – Tapasztalataim az AeroBand gitár használatával

Most következik az a rész, ami miatt szerintem a legtöbben olvassák ezt a cikket: milyen ténylegesen használni az AeroBand gitárt, főleg úgy, hogy korábban soha nem fogtam hangszert a kezemben. Előre szólok, hogy lesznek pozitív és negatív dolgok is, és igyekszem mindent őszintén leírni, mert ha valaki hasonló cipőben jár, mint én, annak fontos tudnia, mire számíthat.

Az első és legfontosabb dolog, amit az AeroBand gitárt használva rögtön az elején észrevettem: tényleg nem fáj az ujjam. Nem tudom milyen lehet rendes húrokkal, de ahogy a témának utána olvastam kezdetben elég gyötrelmes (is) lehet. Ennek több oka van, egyrészről elég erősen kell a húrt leszorítani, más részről meg a kezedet is elég furán kell tartani ahhoz képest, amit a normál életben megszoktál. Utóbbi persze az AeroBand gitárnál is így van, de itt nincsenek hagyományos húrok, nem kell erőt kifejteni, egyszerűen csak ráteszed az újjad a szilikon csíkra. Az biztos, hogy az AeroBand gitártól nem lesz bőrkeményedés az ujjadon. Gyanítom, hogy ez nekem, mint kezdőnek, óriási előny, mert órákig tudok gyakorolni anélkül, hogy közben szenvedéstörténetté válna az egész. Vagyis tudnék órákig gyakorolni, ha az agyam elég friss lenne ehhez, szóval az ujjam még bírná.

Milyen a tanulás?

Nos, én több programot is használok és itt kell visszatérnem ahhoz a részhez, hogy miért vettem elő a rég nem használt keverőpultomat. Az a helyzet, hogy az AeroBand gitár tutorial rész tényleg hasznos, mert tök jól látom rajta, ha egy akkordnál rossz helyen van az ujjam és esetleg több hírt is lefogok. Tök jó azért is, mert szép türelmesen tanít az akkordokra. Nem siettet, bőven van időd fogást váltani, ami az elején kelleni is fog, mert sokszor előfordult, hogy a gyűrűs ujjamat akartam arrébb rakni, de már annyira megkeveredett a fejem, hogy helyette a középső ujjamat mozgattam. Vagyis érted, a fejemben az volt, hogy gyűrűsujj mozog, de közben a középső mozgott. Mintha nem az én ujjam lett volna.

Szóval az AeroBand gitár programja az akkordok tanulásához tök jó, innen lehet majd tovább lépni. Amiben viszont nekem nem jött be, hogy unalmas. Vannak PC-re olyan programok, amik szórakoztatóbbak, nem is az akkordokkal kezdik, hanem egyszerű egyhúros pengetéssel, ami alá az eredeti zeneszámot játssza be. Vagyis a kezdetektől adnak egy olyan érzést, mintha Te is zenélnél, még akkor is, ha csak 1-1 hangot kell pengetni.

Ha nagyon akarom ezt valamihez hasonlítani, akkor a modern nyelvtanulást tudom példaként elővenni. Ha elkezdesz egy nyelvet tanulni szituációs játékokon keresztül, akkor nem használsz szótárfüzetet, nem magolsz szavakat. Belehelyezkedsz egy adott szituációba és kevés szóval megpróbálsz boldogulni. Ha ez megy, akkor a következő leckében ismét ugyanaz a szituáció lesz, de már több szóval, és észre sem veszed, de használod az első lecke szavait is meg a másodikat is. És így tovább. A szituáció marad, de egyre több szót használsz, a végén pedig hopp, rájössz, idegen nyelven beszélsz, kérdezel, válaszolsz, stb.

No, ezek a programok is ilyenek. Ugyaz az a zeneszám ott van a programban sokszor 8-10 különböző verzióban. Előbb csak egy-egy hangot kell pengetned, a 10-es leckében pedig már a teljes dalt fogod lejátszani akkordokkal mindennel együtt. A közbeszúrt 8 lépésben pedig fokozatosan mélyül el a tudásod.

Nos, én két ilyen programot próbáltam ki, az egyik a Yousician, a másik a RockSmith.

Itt jön a képbe a keverőpult, ugyanis a Yousician esetén ha bedugod a fejhallgató kimenetbe a kábelt és összekötöd a számítógéppel a line in bemenettel, akkor a program tök jól érzékeli, hogy melyik húrt pengetted, jókor pengetted-e vagy korán esetleg későn, de te közben nem hallod a pengetés hangját. Emiatt kellett a keverőpult, mert azon van control room kimenet. Ez azt jelenti, hogy keverőre rátoltam a gitár fejhallgató kimenetét, onnan a hangot bevittem a számítógépbe, míg a keverő control room kimenetére rákötöttem egy Tronsmart Fiitune X30 hangszórót. És kész. A számítógépen fut a program, a számítógépre kötött hangszórón hallom a program alatt szóló zenét. A gitár hangja bemegy az erősítő és kijön a kontroll hangszórón és közben bemegy a számítógépbe is. Minden működik!

A RockSmith esetén a helyzet egyszerűbb, mert a számítógép line in bemenetére kötött hangot kiadja a számítógépre kötött hangszórón a programban szóló zene mellett, így a keverőre nincs szükség. Ami itt lényeges, hogy oda kell figyelned arra, hogy a bemenetet milyen hangminőségre állítod, mert DVD minőség alatt a RockSmith nem érzékeli a hangokat. Ezzel szívtam egy napot, mire rájöttem a megoldásra, neked már nem kell, ezért is érdemes ezt a cikket elolvasnod!

Összegezve tehát a szoftver és tanulás témakört:

1. Az AeroBand gitárhoz adott program jó ahhoz, hogy az akkordokat megtanuld, ugyanakkor elég unalmas a képzés. Plusz javaslom, hogy ne telefont, hanem tabletet használj, mert eléggé meregetni kell a szemem sokszor, mire a telefon kijelzőjén feltűnik, hogy melyik “húrt” fogom le rosszul. Fontos infoemáció, hogy ebben  képzésben sok a videós anyag, ami amúgy tök jó, viszont a szöveg a videók alatt csak angol nyelven érhető el. Szóval, ha nem beszéled a nyelvet a tizedét sem fogod érteni.
2. A Yousician program nagyon jó, de a line in bemeneten beérkező hangot nem adja ki a számítógépre kötött hangszórón, így kellett egy keverőpult, hogy legyen pengetés hang a gitárból és szóljon a zene is a számítógépből. Előny viszont, hogy maga a program nem különösebben költséges, szóval érdemes a pro verzióra előfizetni. Számomra hátrány volt, hogy nagyon kevés a videós oktató anyag, és mai van, az is rövid. Viszont, ha nem beszélsz angolul, akkor ez inkább előny lesz. Plusz információ: Brutál sok dal van amivel gyakorlohatsz, de egy csomót nagyon utáltam és ezek egy része a “kötelező” tananyag része, ezeket sokadszor pengetni gyötrelem volt.
3. A RockSmith programhoz nem kell bűvészkedés és keverőpult, a dalok jók, de elég drága az előfizetés a Yousician-hez képest. Én nem is fizettem elő erre, maradt a gyári program az akkordokhoz és a Yousucuan a pengetéshez. Hátrány, hogy mintha késne az ütem, késve észleli a pengetést.
4. Az AeroBand gitár programhoz nem kell mikrofon és kábeles összekötés, ami óriási pozitívum. A másik két program esetén használhatsz mikrofont, amit a számítógép mikrofon bemenetére köthetsz, ez jó. Legalábbis sokkal jobb annál, mintha a gitáron szólna a hang és a Yousiciant a tableteden futtatnád, és a tablet beépített mikrofonja érzékelné a hangot. Nálam ez konkrétan használhatatlan volt.

És akkor jöjjjön néhány olyan dolog, ami nem tökéletes!

Vannak dolgok, amik nem működnek úgy, ahogy egy igazi gitáron működnének, és ezt fontos tudni. A legnagyobb ilyen a húrhajlítás, amit a gitárosok bending-nek hívnak. Egy normál gitáron a húrt oldalra lehet húzni, és ettől a hang magasabbá válik – ez az a jellegzetes sikító hang, amit a rockzenében sokat hallani. Az AeroBand gitáron ez egyszerűen lehetetlen, mert a szilikon húrok a fogólapra vannak ragasztva, és nem mozdulnak el. Ez nekem egyelőre nem hiányzik, mert még az alapoknál tartok, de aki komolyabb szólózásra készül, annak ez probléma lesz. Csak azért írtam le ezt, mert utána néztem a videók miatt mi az, amit sokan problémának éreznek. Szóval kezdőként ez engem kicsit sem hátráltat semmiben.

Hasonló a helyzet a vibratóval is, ami szintén egy kifejező technika igazi gitároknál. Ezt sem lehet AeroBand gitáron megcsinálni, mert ahhoz mozgatni kellene a húrt. A slide-olás, vagyis a csúszás egyik hangról a másikra elvileg működik, be lehet kapcsolni az appban, de a gyakorlatban a szilikon húrok kicsit ragadnak, és nem olyan sima az élmény. Néha akadozik az ujjam, főleg ha gyorsabban próbálok csúszni. Megjegyzem ezt is csak a marhulás miatt próbáltam ki, egyelőre marhára nem zavar a gyakorlásban.

Ami még furcsaságot okozott az elején, az AeroBand gitár érzékenysége. A szilikon érintők annyira könnyen reagálnak, hogy ha véletlenül hozzáérek egy húrhoz, amit nem akarok megszólaltatni, az is hangot ad. Az első napokban állandóan olyan hangok szólaltak meg, amiket nem akartam, és ez elég frusztráló volt. Szerencsére kiderült, hogy az appban le lehet csökkenteni az érzékenységet, és azóta ez a probléma nagyrészt megoldódott, de azért néha még most is előfordul. Nagyon ritkán.

A palm mute funkció, vagyis a tenyérrel történő tompítás érdekes megoldás. Az AeroBand gitár húrok előtt van egy érzékelő sáv, és ha ráteszem a tenyeremet, tompított hangot kapok. Elvben, mert bár működik, de csak be-ki kapcsolóként – vagyis vagy tompított a hang, vagy nem az, köztes állapot nincs. Az okosok azt mondják, hogy aki igazi gitáron játszott már, az tudja, hogy a palm mute-nak rengeteg árnyalata van, és itt ez hiányzik. Nekem kezdőként ez még nem nagy gond, de érzem, vagyis inkább értem, hogy ez egy korlát lehet később.

A beépített hangszóró hangereje és minősége pozitívan lepett meg. Nem vártam sokat egy műanyag gitárba épített hangszórótól, de egész tisztán szól, és elég hangos ahhoz, hogy egy szobában kényelmesen halljam. Fejhallgatóval és a Fiitune X30-cal még jobb a hangzás, és előbbi  esetben a család sem szól, hogy mikor hagyom már abba. A különböző hangszínek közül talán az akusztikus gitár hang a legélethűbb, de a pop gitár is bejön, legtöbbzör ezt használom. A basszusgitár is fasza, bár talán egy kicsit műanyagos nekem.

A tempómat funkciót, vagyis a sebességtartó automatikát én kikapcsoltam, mert folyton meglepett. Ha egy ideig ugyanazzal a sebességgel pengettem, bekapcsolt, és utána hiába engedtem el a kart, a gitár ment tovább magától. Ezt a többiek is említették, akiknek a véleményét olvastam, és úgy tűnik, ez inkább zavaró, mint hasznos, legalábbis nekem mindenképpen az, meg egyébként is, egyelőre erre sincs szükségem.

Ami a MIDI funkciókat illeti, azt még nem próbáltam ki. Egyszer csatlakoztattam a számítógépemhez USB-C kábellel és azonnal felismerte, mint MIDI eszközt. A videókban a Garageband nevű programot ajánlották a MIDI funkciókhoz. Ránéztem egy oktató videóra és meg kellett állapítanom, hogy egyszer talán el fogok érni oda, hogy a MIDI funkciót kihasználjam, de ez egyelőre olyan távol van tőlem, mint Makó Jeruzselemtől. Ugyanis a GarageBand programmal komplett zeneszámokat lehet felépíteni dobtól a gitárig mindent. Szóval egyelőre inkább arra koncentrálok, hogy megtaláljam a húrokat a megfelelő sebességgel.

Az akkumulátor üzemidejével kapcsolatban nincs panaszom. Négy-öt naonta felteszem tölteni, de nem azért, mert teljesen lemerült, inkább csak utántöltök, hogy következő napon se legyen meglepetés, ha egyszer csak lemerül. A gyári 10-12 órás üzemidő reálisnak tűnik, bár én nem mértem stopperrel. Töltés közben is lehet rajta játszani, ami praktikus.

Összességében azt kell mondanom, hogy kezdőként eddig nagyon elégedett vagyok. Igen, vannak korlátai, és igen, ez nem egy igazi gitár. De nekem, alig néhány hete még fogalmam sem volt, hogyan kell megfogni egy akkordot, ez a hangszer lehetővé tette, hogy ténylegesen elkezdjem a tanulást anélkül, hogy az ujjfájástól feladtam volna az egészet. Ez számomra a legfontosabb.

Játék vagy hangszer? – Végső gondolataim az AeroBand gitárról

Négy hét használat után úgy érzem, képes vagyok válaszolni arra a kérdésre, ami már az elején megfogalmazódott bennem: ez most egy játék, vagy egy komoly hangszer? A válaszom az, hogy egyik sem, és egyben mindkettő. Az AeroBand gitár egy híd, egy átmenet, ami segít eljutni valahonnan valahová. Hogy pontosan hová, az már azon múlik, ki mire akarja használni, nekem például a nulláról kell eljutnom valahová, és ez eddig úgy tűnik menni fog, a valahová pontos meghatározásával pedig még ráérek. Egyelőre élvezem a pengetést és ennél több nekem nem kell.

Ami mindenképpen kijelenthető, hogy nekem, mint abszolút kezdőnek, ez az eszköz megnyitotta a kaput a gitározás világába. Néhány hete még fogalmam sem volt, mi az a G akkord, most már tudom, hova kell tenni az ujjaimat, és váltogatni is tudok néhány fogás között. Nem állítom, hogy profi lettem (ohh, de rohadt messze van az még), de érzem, hogy haladok, és ami a legfontosabb: nem adtam fel az első héten az ujjfájás, vagy elfáradás miatt. Ez is valami, hiszen, csak az agyammal kell küzdenem, és ez máris felére csökkentette a kihívások számát.

Azt viszont fontos leszögeznem, hogy minden afelé mutat, hogy az Aeroband nem fogja helyettesíteni az igazi gitárt hosszú távon. Azok a technikák, amik egy gitárost igazán gitárossá tesznek – a húrhajlítás, a vibrato, a húrok tompítása a bal kézzel –, ezek itt hiányoznak. Ha valakinek az a célja az, hogy egyszer színpadon álljon egy rockzenekarban, akkor előbb-utóbb át kell majd ülnie egy hagyományos hangszerre. De addig, amíg az alapokat tanulja az ember, és amíg megedződnek az ujjak, ez az AeroBand gitár tökéletes társnak bizonyulhat. Ja, és ne feledjük, hogy arra sem lesz rossz, hogy magadnak (vagy a családnak, ha úgy megy már) zenélgess egy kicsit, vagyis hogy kikapcsold az agyad a mindennapok kínjaiból.

Azoknak is jó választás lehet ez a hangszer, akiknek valamilyen fizikai korlátozása van. Ez engem egyelőre nem érint, de olvastam olyan véleményeket, hogy ízületi gyulladással küzdők vagy idősebb emberek, akiknek már nincs elég erejük a hagyományos húrok lenyomásához, örömmel használják ezt a gitárt. Nekik nem átmenetről van szó, hanem arról, hogy egyáltalán zenélni tudjanak. Ez pedig önmagában értékessé teszi az egész koncepciót.

A MIDI funkciók miatt a zeneszerzők és producerek számára is érdekes lehet az AeroBand gitár. Aki gitáros, de nem tud zongorázni, az most a megszokott gitáros kéztartással tud zongorát, szintetizátort vagy bármilyen más hangszert játszani a számítógépen. Ez egy olyan lehetőség, amit a hagyományos gitárok nem tudnak nyújtani.

Az ár kérdése persze felmerül. A 140-230 ezer forintos árcédula (ez nem különböző gitárok ára, hanem a forgalmazótól függő ár) nem kevés, és ennyiből egy tisztességes kezdő akusztikus gitárt is lehetne venni, de nem vagyok benne biztos, hogy azt is ilyen elszántan pengetném nap mint nap. Az AeroBand gitárt viszont negyedik hete szinte minden nap előveszem. Szóval az érték nem csak az árban mérhető, hanem abban is, hogy ténylegesen használom-e a dolgot, mert annál drágább gitár nincs, amit megveszel, aztán csak lóg a falon.

Végső soron az AeroBand gitár nekem egyelőre nagyon bevált. Nem állítom, hogy mindenkinek beválik majd, és azt sem, hogy ez a hangszertanulás egyetlen helyes útja. De nekem, aki négy héttel ezelőttig még soha nem játszottam semmilyen hangszeren, ez a furcsa, műanyag, szilikon húros valami megadta azt a lökést, amire szükségem volt. És ha egyszer majd átülök (ha egyáltalán átülök) egy igazi gitárra, és az ujjaim már kibírják a fém húrokat, akkor is hálás leszek ennek a kütyünek, hogy elkezdhettem miatta ezt a kalandot.

Gyakran felmerülő kérdések az AeroBand gitárról

1. Az AeroBand gitár igazi húrokkal működik? Nem, a fogólapon szilikon csíkok vannak, amik a húrokat imitálják. Ezek nem rezegnek, hanem érintésérzékelők detektálják az ujjak pozícióját. A testen viszont van hat rövid, igazi fém húr, amit pengetni kell – ezek érzékelik a pengetés erősségét.

2. Lehet az AeroBand gitáron húrt hajlítani vagy vibratót csinálni? Sajnos nem. A szilikon húrok rögzítve vannak a fogólaphoz, így nem lehet őket oldalra húzni vagy mozgatni. Ez az egyik legnagyobb korlátja a hangszernek, és azok számára, akik szólózni szeretnének, ez komoly hiányosság.

3. Kell a AeroBand gitárhoz okostelefon vagy tablet? Nem feltétlenül, mert a gitár önmagában is működik a beépített hangszóróval és a gyári hangszínekkel. Viszont az alkalmazás nélkül nem érhetők el a tanulóprogramok, a speciális hangolások és a beállítások nagy része, szóval a teljes élményhez kell a telefon.

4. Mennyire hangos az AeroBand gitár beépített hangszórója? A 30 wattos hangszóró meglepően hangos, nagyjából egy erősítő nélküli akusztikus gitár hangerejével egyenértékű. Egy szobában bőven elegendő, de nagy térben vagy szabadtéren már kevés lehet. Fejhallgatóval természetesen csendes gyakorlás is lehetséges.

5. Az AeroBand gitáron megtanult akkordok átvihetők igazi gitárra? Igen, az akkordok fogása pontosan ugyanolyan, mint egy hagyományos gitáron. A különbség annyi, hogy az igazi gitáron erősebben kell lenyomni a húrokat, és eleinte fájni fog az ujj. De a kéztartás és az ujjpozíciók ugyanazok maradnak.

6. Van balkezes verzió az AeroBand gitárból? Jelenleg nincs. A gyártó csak jobbkezes verziót kínál, ami a balkezes játékosok számára problémát jelenthet. Egyelőre nincs információ arról, hogy terveznek-e balkezes modellt a jövőben.

7. Használható az AeroBand gitár MIDI kontrollerként? Igen, USB-C kábellel csatlakoztatható számítógéphez, és szinte minden zenei szoftver (GarageBand, Logic Pro, Ableton Live, Reaper) felismeri MIDI eszközként. Így bármilyen virtuális hangszert meg lehet szólaltatni a gitár mozdulatokkal.

8. Mennyi ideig bírja az AeroBand gitár akkumulátora egy töltéssel? A gyári adat szerint 10-12 óra folyamatos játékot bír a 13500 mAh-s akkumulátor. A saját tapasztalatom alapján ez reális, két hét alatt mindössze kétszer kellett tölteni, és az is csak elővigyázatosságból történt.

9. Mi van a csomagban az AeroBand gitár mellé? A gitáron kívül három pengetőt, egy hordtáskát, USB-C töltőkábelt és USB adaptert kap a vásárló. Néhány csomag külön megvásárolható kiegészítőket is tartalmazhat, de az alap szett is elég a használathoz.

10. Kinek érdemes megvenni az AeroBand gitárt? Elsősorban kezdőknek, akik fájdalommentesen akarnak gitározni tanulni. Jó választás azoknak is, akiknek fizikai korlátozásaik vannak (ízületi problémák, gyenge ujjak), valamint zeneszerzőknek és producereknek, akik MIDI kontrollerként szeretnék használni. Tapasztalt gitárosoknak viszont nem ajánlom fő hangszernek.