P55 alaplap teszt Intel Core i5 processzorral

Az MSI-tól a Gaming szériába tartozó P55-GD65 érkezett a tesztre. Az alaplap, ahogy a neve is mutatja a teljesítményre éhező felhasználók számára készült, ám az MSI gondolt azokra is, akik nem értenek különösebben a tuning rejtelmeihez, ám mégis szeretnék a legtöbbet kihozni a hardverükből.

Mielőtt azonban nagyon előre szaladnánk fogjuk kézbe a lapot! A technológiára már sem itt, sem a következő alaplap leírásokban nem térünk ki, remélhetőleg elegendő információt kaptak olvasóink az előző oldalakon.
 

Az MSI lapja teljes ATX méretű, és felépítésű, tehát a processzor és memória foglaltok, valamint a kártyák bővítő sínjeinek helye adott. A régi, hagyományos csatlakozók közül egy a floppy, egy pedig a már kifutó félben lévő IDE eszközök számára jelent csatlakozási lehetőséget. Ez utóbbi csatlakozó, ahogy a SATA csatlakozók is, a napjainkban megszokott divat szerint a nyákra merőlegesen helyezkednek el. Azt, hogy ez jó vagy rossz nehéz eldönteni. Az alaplapon több hely marad az egyéb komponenseknek, viszont egyes házakba a helyszűke miatt nehezebb a kábeleket csatlakoztatni. Ráadásként az MSI lapjához mellékelt SATA kábelek csatlakozói nem 90 fokosak, a kábel pedig, ahogy már megszokhattuk nem köthető könnyedén csomóra.

A részletes specifikációra nem akarunk sok szót vesztegetni, a lap alján található táblázatból kiderül úgyis minden. Van azonban néhány olyan érdekesség a lapon, amiről szólnunk kell, és amikhez a leírt betűk valóban fontosak.

Elsőként kezdjük azzal, hogy a lapról eltűnt az északi híd. Hohoho, mondhatják szemfüles olvasóink, ilyen butaságot nem lehet állítani, és valóban. A lap kialakítása alapján azt gondolhatjuk, hogy az északi híd felszívódott, ám mégsem, ahogy azt az előző oldalon írtuk a szerepek rendeződtek át kicsit.

Ha már hidak, akkor hűtés. Megszokhattuk, hogy a komolyabb lapoknál a hidakat és a MOSFET-eket bordák takarják, és ezeket a bordákat hővezető csövek kötik össze. A hidak hűtése természetesen elengedhetetlen, ahogy a MOSFET-eké is, hiszen ez garantálja, hogy a processzor tápellátása egyenletes maradjon.

Az MSI lapjánál azonban a hidak – pontosabban a híd – és a MOSFET-ek – igazából a sima MOSFET-nél itt többről van szó, de erre később kitérünk — nincsenek összekötve csövekkel. Hőcsöves hűtést csak a MOSFET-ek kaptak. A dobozon a gyártó kiemeli, hogy a cső nem a megszokott 6-, hanem 8 milliméteres, ami szerintük 50 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet eredményez.

A következő érdekesség a lapon a Check Points-nak nevezett kék csatlakozó. Ezzel sem találkozunk sűrűn más lapoknál. Földi halandó valószínűleg soha az életben nem is fogja használni. Funkciója szerint arra szolgál, hogy multimétert csatlakoztatva ellenőrizni tudjuk például a processzorra és a memóriára jutó feszültséget.

Ahogy a Check Points, úgy a OC Genie kapcsoló is a tuningosokat segíti, ám míg az előző a képzett túlhajtóknak, addig az utóbbi a kevésbé hozzáértő felhasználóknak ad segítséget. Az alaplap doboza bőszen hirdeti, hogy megérkezett a világelső tuning processzor az OC Genie személyében.

Az elnevezés egy gombnyomásra működő intelligens tuning megoldást takar. A gép bekapcsolása előtt az OC Genie gombot megnyomva aktiválhatjuk a szolgáltatást. A gép indulása után a rendszer ellenőrzi, és beállítja a legjobb, az elérhető leggyorsabb memória és CPU beállításokat, így a képzetlen, ám tuningra vágyó felhasználónak jó esetben nincs más dolga, mint évezni a gépből kicsikart plusz lóerőket. Azok számára, akik nem elégszenek meg ezzel sem rendelkezésre áll további két gomb az alaplapon. A + és – jelű gombokkal a rendszer betöltődése után 1 MHz-es lépésekben állíthatjuk a processzor buszsebességét.

Bár azt ígértük, hogy a specifikációk részleteibe nem megyünk bele, egy dolgot mégis megemlítünk, ami a hátlaphoz, kivezetésekhez tartozik, ez pedig a Power eSATA csatlakozó. Ez nem más, mint egy olyan eSATA csatlakozó, mely képes a megfelelő tápfeszültséggel is ellátni az eSATA eszközöket.

A nyers adatok előtt a hardvert érintően még egy momentumra érdemes kitérni. Ez nem új már, de érdekes, és az MSI lapok sajátja, ez pedig nem más, mint a DrMOS-nak elnevezett technológia. Ha nem akarunk belemenni a részletekbe, hanem csak a marketinggel foglalkozunk, akkor a DrMOS nem más, mint egy olyan technológia, mellyel alacsonyabb energia felvételt, alacsonyabb zajt, és jobb teljesítményt értek el. Mi azonban vagyunk olyan kukacosak, hogy belemegyünk a részletekbe. A három említett pontot sokkal inkább érdemes 2 pontként kezelni. Az alacsonyabb zaj az egyszerűbb dolog, hiszen ezen nem mást érthetünk, mint a hőcsöves, ventilátormentes hűtést. Sokkal érdekesebb azonban a másik két pont.

A gyártók többsége a feszültség stabilitásának javítása véget úgy gondolja, hogy érdemes a fázisok és ezzel együtt a MOSFET-ek számát növelni. Mint később olvasható lesz a Gigabyte és az ASUS egymásra licitál ebben a kérdésben. Nem úgy az MSI. Az ő álláspontjuk szerint a jövő útja nem ez, hanem a DrMOS, ami mint betűszó a DRIVER és a MOSFET szavakból tevődik össze. Az MSI lapján nem a hagyományos D-PAK vagy Power-PAK MOSFET-eket találjuk, hanem egy olyan lapkát, mely tartalmaz egy vezérlőlapkát és két MOSFET-et. A DrMOS a hagyományos MOSFET-eknél mintegy 30 százalékkal kevésbé melegszik, és csaknem 30 százalékkal alacsonyabb a fogyasztása is. Itt már meg is érkeztünk a marketing szövegben említett alacsony fogyasztáshoz. Egy pont van még hátra, ez a sebesség. A hagyományos MOSFET-ekhez képest a DrMOS négyszer gyorsabb, a kapcsolási frekvencia a hagyományos eszközöknél megszokott 250 kHz-ről 1000 kHz-re emelkedett, így az MSI állítása szerint teljesítményben felveszi a konkurensekkel, mivel teljesítményben azonos képességekkel bír, mint 8 MOSFET és a hozzájuk tartozó 4 vezérlő.

Lassan tényleg következhet a specifikációs táblázat, de előtte néhány szó még a szoftverkörítésről. Szinte már természetes, hogy a túlhajtáshoz, a vírusvédelemhez kapunk szoftvereket, így ezekre nem is térnénk ki. Ami viszont az MSI sajátja az a Winki, pontosabban esetünkben a Winki 2.0 elnevezésű operációs rendszer. Ez nem más, mint egy Linux alapú szoftver, mely pillanatok alatt betöltődik, és rajta keresztül elérjük az internetet. Az internet elérés alatt itt értjük annak lényegében minden közkeletű formáját, vagyis tudunk böngészni, levelezni, használhatunk Skype-ot és Instant Messengert. Ezeken kívül van még óra, fájlmenedzser és képnézegető szoftver is. A rendszert DVD-ről vagy USB flash meghajtóról indíthatjuk el.

Amikor “őrlángon” lobog a P55-GD65…