Kipróbáltuk – Formabontó 3D monitor az LG-től!

Ezt a cikket nagyjából úgy kell kezdenem, mint az előző LG monitor bemutatót. A tavalyi év végén azt gondoltam, hogy az idén a kijelzők nagy újdonsága a Full LED technológia elterjedése lesz. Nem így lett. Az első idei LG bemutatónkban egy igazán különleges, pontosabban különlegesen jó képminőséget kínáló IPS panellel szerelt kijelzőt próbálhattunk ki. Úgy tűnik, hogy az LG ezt az évet arra szánta, hogy elszakadjon a konkurenciától. Eddig túlnyomó részt hasonló termékeket gyártott, mint bármelyik másik kijelzőkkel is foglalkozó cég. Ha hagyományos megjelenítésről beszéltünk, akkor a TN+film paneles darabok voltak megvásárolhatók, ha a harmadik dimenzióra is kíváncsiak voltunk, akkor pedig a megszokott shutteres szemüveggel ellátott darabok között keresgélhettünk. Feljebb már olvasható volt, hogy a kijelzők panelja az LG-nél immár akár IPS is lehet, ami nagyságrendekkel jobb színhűséget, és sok nagyságrenddel jobb betekintési szögeket kínál, mint a megszokott TN+film panel. Mostanra gondolom mindenki kitalálta, hogy a változás, az átlagtól való elszakadás az LG 3D kijelzőit is elérte. Azt, hogy miben különböznek a konkurencia termékeitől, és hogy a „hagyományos” aktív szemüvegesnél jobb vagy rosszabb megoldást kapunk ebből a cikkből fogjátok megtudni! 2010 végén készültünk el egy átfogó 3D technológiákkal foglalkozó cikkel. Abban az írásban számba vettük napjaink 3D megoldásait. Az LG által használt technológia is szerepelt a felsorolt, bemutatott módszerek között, igaz, akkor ezt a megoldást még nem soroltuk a monitorokon használtak közé. A három felsorolt módszer az anaglif, vagyis a kétszínű szűrővel ellátott szemüveges, a shutteres, vagyis a szemünket felváltva eltakaró megoldás, és a passzív szemüveges, vagyis a polarizált technológia. Az LG-nél nyomatékosan megkértek minket, hogy felejtsük el a szót, passzív. A hétköznapi szóhasználatban a shutteres az aktív, a polarizált a passzív szemüveg. Ez olyan furcsán hat, hiszen az aktív pozitív, míg a passzív negatív jelentést hordoz. És valóban! Emiatt mostantól elfelejtjük a passzív elnevezést, ehelyett a polarizáltat használjuk. Ez amúgy is közelebb áll a valósághoz. A polarizált technológiáról a következőket írtuk tavaly: Következzen az a technológia, amivel a 3D-s mozikban is találkozhatunk. A technológia története egészen 1967-ig nyúlik vissza. Ekkor mutatták be a négy kanadai tudós (Graeme Ferguson, Roman Kroitor, Robert Kerr és William C. Shaw) által kifejlesztett módszert. Ez a megoldás annyiban megegyezik az előzőekben bemutatott anigliffel, hogy itt is egyszerre vetítik a két szemnek szánt képet. Azt, hogy a szemekbe csak a nekik szánt adat jusson nem a színek variálásával, hanem a fény polarizálásával érik el. Ezeket az egymásra merőleges síkokat hívjuk polarizációs síknak. A lényeg, hogy a polarizálással egyszerre két különböző információt tartalmazó kép juttatható a vászonra, és ezek az egymástól különböző információk szétválaszthatóak egy polarizált szűrőket tartalmazó szemüveggel. Ez a polarizáció lehetne vertikális és horizontális, de ebben az esetben mindig egyenesen kéne tartanunk a fejünket, hogy a polarizált fény a megfelelő szögben érkezzen a szemüvegbe, melyben polarizált szűrők vannak. Amiatt, hogy a fej döntésekor se „essünk” ki a térből cirkuláris polarizációt használnak. Ennél az eljárásnál egymástól negyed hullámhossznyira eltolt síkhullám összege cirkuláris polarizációra (körpolarizáció) vezet, amely lehet jobbra és balra forgó. A szembe forgó hullámok is képesek különböző információk egyidejű továbbítására, így ezeket a megfelelő polarizált szűrővel ellátott szemüveggel a két szem számára szét lehet választani. A módszer használatakor nem jelent gondot a fej döntése, a jobb és bal szemnek szánt információ továbbra is elkülönül egymástól. cirkuláris polarizáció A technológiánál nagyon fontos, hogy a vetítővászonra kerülő fény visszaverődve se veszítse el a polarizáltságát, ehhez pedig speciális ezüst bevonatú vásznat használnak. A módszer, amit a televíziózásban polarizáltnak neveznek, némileg különbözik a mozikban használttól. A filmszínházakban a fény polarizálását egy vetítő elé helyezett, úgynevezett Z-screen szűrő segítségével valósítják meg. A fent leírt módon polarizált fény a vászonról visszaverődve jut el a polarizációs szűrőt tartalmazó szemüvegen keresztül a jobb és bal szemünkbe, előállítva a mélységérzetet. A TV esetén van némi csavar a dologban. A kép itt nem vetített, hanem egy hagyományos LCD panelen „készül el”. A két képet elméletileg itt is egyszerre látjuk, de a TV esetén az egyik szemnek szánt kép a páros, míg a másiknak szánt a páratlan sorokban látható. A képernyő előtt egy polarizációs szűrő található, mely a sorokat eltérően polarizálja, és az így polarizált fény jut el a szemüvegig, ami szétválasztja a két információt. A lényeg tehát itt is megvalósul, vagyis a szemeink különböző képeket kapnak, ezzel átverve agyunkat kialakul a mélységérzet. Az angol pubokban már 3D-ben nézi a meccseket. Ez a Sky 3D reklámja Ahogy azt a cikk elején írtam minden módszernek van hátránya, így ennek is. A mozis változatnál csak a szemüveg a hátrány, ami miatt csökken a fényerő, és kicsit „szürkébb” lesz minden. A TV-s változatnál ehhez hozzájön az is, hogy a fényerő tovább csökken a kijelző előtt lévő szűrő miatt, ráadásul emiatt a kijelző tükröződése is jobb, aminek csak akkor tudnánk örülni, ha magunkat szeretnénk a TV-ben viszontlátni. A TV esetén van még egy olyan probléma, ami miatt nem várható a technológia tömeges elterjedése, ez pedig a váltott soros működés, tehát páros sor egyik -, páratlan a másik szemnek "készített" képet mutatja. Emiatt a 3D üzemmódban a felbontás feleződik, vagyis a teljes HD felbontásnak pápát inthetünk. A végére még egy mondat. A fenti eljárással működő megoldásokat hívjuk passzív 3D-nek amiatt, hogy a szemüveg passzív, vagyis azon kívül, hogy a polarizált szűrő a bejutó fényt a szemek számára szétbontja, nem csinál semmit, és a szűrőn kívül nem is tartalmaz más alkatrészt. A következő módszer az aktív 3D lesz! Ahogy olvasható a technológiának megvannak a maga korlátai. Azonban azt kell mondanunk, hogy ezek a korlátok jóval kevésbé zavaróak, mint a jól ismert shutteres szemüvegnél, hogy miért, azt olvashatjátok a következő oldalon. Ez a cikk nagyban eltér a megszokott monitor bemutatóktól, mivel be szoktuk mutatni a kijelzők külsejét és igyekszünk fotókkal illusztrálni a kép minőségét. Ezek a részek most kimaradnak. A külső tekintetében azért, mert az LG D2342P nulla cicomával ellátott, külsőleg mondhatni unalmas kijelző. Nem csúnya, csak éppen semmi szemet magához vonzó érdekesség sincs rajta. A káva szép fényes, ahogy a talp is. A menü sem változott, mindössze a egy 3D menüponttal bővült, ahol a jobb és bal szemnek szánt képet cserélhetjük fel. A képminőséget sem feszegetjük. Hagyományos TN+film panel, annak minden jó és rossz tulajdonságával. Az egyetlen kérdés a kép minőségénél az lehetett, hogy a kijelző előtti polarizált szűrő elvesz-e a fényerőből. Jelentem nem, illetve ha igen, akkor a háttérvilágítás lett oly mértékben növelve, hogy nem tűnik fel a veszteség. Szerencsénkre a LED háttérvilágítással ellátott kijelzők alapból több fényt, jobb kontrasztarányt tudnak produkálni mint elődeik, és ez az LG D2342P számára kifejezetten jól jön. Egyéb tekintetben is "átlagosnak" mondható a kijelző, már ha egy LED-es, Full HD felbontású 23 colos kijelző átlagosnak mondható. Jó lenne, ha így lenne, de azt gyanítjuk hazánkban nem ez az átlag, sajnos. Sokkal érdekesebb kérdés a 3D hatás, illetve a 3D működés. Nos, az LG-nél egy egészen szokatlan módszert választottak, ami számunkra egyben nagyon szimpatikus is. Lepaktáltak a TriDef 3D szoftver készítőjével, és e szoftver segítségével játszhatunk, mozizhatunk a harmadik dimenziót is igénybe véve. E szoftver érdekessége, hogy képes bizonyos mértékig a hagyományos módon készült fényképeket, filmeket is háromdésíteni, hogy ronda szóval éljünk. Miért szimpatikus számunkra ez a megoldás? Több dolog miatt is, így itt most egy jó hosszú felsorolás következik! Azért mert platform független, legalábbis a hardver oldaláról. Teljesen mindegy, hogy AMD (ATI) vagyNVIDIA videokártya dolgozik a gépünkben. A polarizációs technológia további előnyei az USB-s adóegység hiánya, az, hogy nem kell hozzá külön meghajtó programot telepíteni, hogy a szemüveget nem kell tölteni, és mivel a szemüvegben nincs akkumulátor kisebb a tömege, kényelmesebb viselet, ráadásul nagyjából 3000 forintból vehetünk másodikat, ha ketten szeretnénk 3D-ben filmet nézni. Ha ez nem lenne elég a polarizációs technológiáról fontos tudni, hogy jóval kevésbé fárasztja a szemet, mint a shutteres megoldás. Ez nem csoda, hiszen bár ott a szemek eltakarása meglehetősen gyorsan váltakozva történik, a villogás mégis látható, emiatt könnyen alakul ki szédülés, hányinger azoknál, akik erre érzékenyek. Ezen a problémán csak az fog segíteni, ha megjelennek a 240 hertzen működő panelek, ahol a szemüvegek is dupla annyit villanhatnak percenként, mint a jelenlegi megoldásoknál, szám szerint 120-at. Az előnyöknek még nincs vége! A gyártó alapból két szemüveget ad majd a monitor mellé. Az egyik egy teljesen normál, a mozikban már megszokott okkuláré lesz, a másik viszont egy rendes szemüvegre felcsiptethető kiegészítő. Ez nagyjából azt jelenti, hogy mostantól nem akadály, ha valaki dioptriás szemüveget visel, hiszen ezzel együtt is használhatja a 3D képességeket. Amúgy nem haszontalan, hogy ezt a kiegészítőt a 3D mozikba is elvihetjük magunkkal, és használhatjuk ott is szemüveggel együtt. Feljebb már írtunk a platform függetlenségről. Ez ugye azt jelenti, hogy nem vagyunk egytelen gyártóhoz sem kötve videokártya tekintetében. Van a számítógéppel kapcsolatban még egy fontos momentum, még pedig az, hogy a polarizációs technológia hardver éhsége is alacsonyabb, mint a shutteres megoldásé, így gyengébb gépekkel is háromdézhetünk akadás nélkül. Bár az árat mindig a cikk végére írjuk, most másképp teszünk, mivel az LG által megjelölt ajánlott fogyasztói ár is az előnyök közé sorolható, még pedig nem is kicsit. Ez bruttósítva 85- és 90 ezer forint közötti összeget jelent. Akár hogy is nézzük, ez az ár meglepően alacsony, hiszen itt alapból egy jó fajta LED háttérvilágítású kijelzőről beszélünk. Ha 3D képes megjelenítőt keresünk, akkor ilyen áron nem fogunk mást találni, legfeljebb használtan. Sorolnánk még az előnyöket, de nem szeretnénk nagyon pártoskodónak látszani, ezért leírjuk a polarizációs megoldás hátrányát is. Míg a hagyományos shutteres technológia érzékeny a horizontális betekintésre, addig a polarizációsnál a vertikális betekintési szög a kényes pont. Ez azt jelenti, hogy a kép akkor lesz szellemkép mentes, ha a fény teljesen merőlegesen érkezik róla a szemünkbe. Emiatt kénytelenek vagyunk vagy megemelni a monitort, ami nem túl kényelmes, vagy a dőlésszöget változtatni, ami viszont kicsit szokatlan. Persze ez még mindig jobb, mint a shutteres szemüveg, ami sokkal kevesebb fényt enged át, igazán jó 3D hatás csak nagyon kis horizontális betekintésnél van, ráadásul csak egyenesen ülve nézhetjük, mert egyébként egyre sötétebb lesz a kép. Most jöhet a szubjektív értékelés a 3D képről. Aki olvasta előző, hasonló témában íródott cikkünket az tudja, hogy mi egyértelműen e megoldás mellé tesszük voksunkat, még akkor is, ha ott vannak azok a fránya hátrányok. Ami viszont pozitívum, hogy a 3D érzet jóval gyengébb, mint a shutteres szemüvegnél. Most csodálkozhattok, hogy miért pozitívum az, ha rosszabb a 3D hatás egy 3D monitornál. Az ok egyszerű. Míg a shutteres szemüveg által létrehozott kép élesen elkülöníthető mélységi szintekre osztja a képet, addig a polarizációs nem. A shutteres szemüvegnél sokszor érezzük úgy, hogy a film szereplői nem mások, mint kartonra ragasztott, színészekről készült fotók. Tudjátok, olyanok, mint amilyenek a mozik előterében állnak. Az érzés olyan, mintha ezeket a karton színészeket mozgatnák egymás mögött. Túl sok, túl steril 3D élményt kapunk. Ezzel szemben a polarizált megoldás sokkal közelebb van ahhoz, amit a valós életben tapasztalunk. Talán írtuk már valahol, hogy számunkra ez olyan különbség, mint ami az LCD és a plazma tévék között van. Egy plazma felbontása lehet olyan mint egy LCD kijelzőé, ám míg az utóbbi tű éles képe szinte már természet feletti, szinte zavaró élességet ad, addig a plazma kicsit elmossa ezt, és bár a felbontás nem csökken, a szemet kevésbé irritálja, kevésbé tűnik természetellenesnek. A polarizációs technológia pont így viszonyul a shuttereshez. Természetesebb, számunkra minden képpen élvezhetőbb. Ahogy írtuk, az előző sorok a saját, szubjektív véleményüket mutatják be. Sok 3D kijelzőt láttunk már, így azt gondoljuk nem beszélünk nagy ostobaságokat, de ettől függetlenül mindenkinek azt ajánljuk, hogy ha 3D kijelzőt szeretne vásárolni, akkor előtte, ha teheti, próbálja ki mind a két technológiát. Az LG-nél erre kínálkozik is mód, hiszen van bemutatóterem, ami földi halandók számára is látogatható. Addig is vagy elfogadjátok az általunk írtakat vagy sem. Ezt nem tudjuk befolyásolni. Sajnálatos módon egy írott, de még egy videós cikk esetén sem lehet a 3D hatást bemutatni, vagy a különböző technológiákat számotokra is látható módon összehasonlítani. Végszó A végére is értünk ennek a kicsit furcsa monitor bemutatónak. Ez az írás picit sem hasonlított felépítésében az eddigi tesztekhez, hiszen a 3D hatás, ami ennek a kijelzőnek a fő fegyvere nem mutatható be. Ami viszont bizton állítható, hogy az LG-nél a bátorságból nincs hiány. Nem átallottak szakítani az eddig elterjedt 3D megoldással, az NVIDIA féle shutteres szemüveggel, és piacra dobták a tavalyi évben bemutatott televíziójuknál használt technológiát egy monitoron. Jól tették, hiszen véleményünk szerint a platform függetlenség, az egyszerűbb szemüveg, a szemnek kellemesebb 3D érzet jóval többet nyomnak a latba, mint a technológiával járó negatívumok. Fontos még egyszer leírnunk, hogy napjainkban még nem vásárolható meg olyan 3D megoldás, aminek ne lennének negatívumai. A vásárlásnál tehát azt kell mérlegelni, hogy a 3D élmény/negatívumok osztás milyen értéket ad. Mi azt mondjuk, hogy a polarizációnál jobb lesz ez az érték, mint a shutteres megoldásnál. Magyarán, ha választanunk kéne, akkor egyértelműen ezt választanánk, legyen szó monitorról vagy televízióról. Minket ismét meggyőzött az LG!

Kiemelt

Ismét akciós a BlitzHome BH-CDW1 az okos, hordozható, asztali mosogatógép

Kiemelt

BLITZWILL BWL-FL-0001 - Mutatós állólámpa 10 ezer kedvezménnyel

Somoreal SM-OLT9 - szárnyakat adunk lámpáinknak

Mindkét BlitzWill plafonlámpa akciós a héten

Fekete Péntek alatti áron a BlitzWolf BW-SX31 vezeték nélküli mikrofon

Kiemelt

Xiaomi S10T robotporszívó - óriási szívóerő, mini ár

Kiemelt

Ez valami vicc? Xiaomi önürítős robotporszívó 93 ezer forintért?

XIAOMI AtuMan DUKA E2 - pénztárcabarát elektromos csavarhúzó

Xiaomi akciók az okosotthonok jegyében

Xiaomi Redmi AX5400 - még egy új WiFi 6-os router a Xiaomitól

Kipróbáltuk – Formabontó 3D monitor az LG-től!

A szerzőről

s3nki

BuyBestGear

ranvee

G6.hu