Bemutatjuk: ASUS VE247H a színes mindenes

A VE247H egy jó monitor. Igaz, előző oldalon többször leírtam, hogy átlagos, meg nincs benne semmi érdekes, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne jó.

Aki figyelemmel kíséri kijelzős cikkeinket tudja – tőlük elnézést az apró ismétlésért, amit mégis kénytelen vagyok ide beszúrni-, hogy a TN paneles kijelzők között is van különbség a minőségben. Ezt a különbséget pedig a panel mellé pakolt elektronika okozza. Sajnos a TN panel fizikailag képtelen a megszokott (vagy inkább elvárható) 16 millió szín megjelenítésére, így a gyártók különböző szoftveres trükkökhöz folyamodnak, hogy elfedjék a hiányosságot. Egy olyan monitoron, ahol gyenge ez a módszer csúnya csíkos színátmeneteket, ahol pedig jó, ott szép csíkos színátmeneteket kapunk. Mielőtt azt hinné bárki is, hogy a hőség az agyamra ment elmondom, hogy egy csíkos átmenet attól lesz csúnya, ha a csíkok vastagok, és attól szép, ha vékonyak. Minél vékonyabb a csík, annál több színt sikerül szemünkkel elhitetni, annál szebbek lesznek az átmenetek egy képnél, játék vagy filmnézés közben. Aki látott már rosszul kódolt filmet az tudja, hogy a kódolás milyen foltosodást tud okozni. Nos, a csúnya színátmenet pont ilyen hatást nyújt. CSÚNYA!

A VE247H ebből a szempontból az átlag feletti eredményt mutat. Igen, láttunk már jobbat is, igaz az nagyjából másfélszeres áron volt. Akkoriban még elgondolkoztam volna a azon, hogy a különbség miatt azt vegyem, de mostanság, amikor az E-IPS paneles kijelzők ára a fájdalomküszöb alá esett nem kérdés, hogy nem adnék érte annyit amennyit kértek.

Szóval a lényeg, hogy az ASUS technológiája jól szuperál, a csíkosodás elfogadható mértékű. Amin ez a megoldás nem javít, az a betekintési szög. Bizony, a TN+film panel esetén ez a béka popója alatt van. Az egyetlen szerencse az, hogy egy monitort az esetek 99,9 százalékában pont szemből nézünk, így annak a ténynek, hogy 160 fokról már csak egy szürke pacát látunk semmi jelentősége sincs.

Mielőtt elfelejtem, ez persze nem az ASUS kijelző bűne, hanem annak, hogy a TN+film panel terjedt el az alacsony válaszidő és az olcsó előállíthatóság miatt. Szóval aki monitorban vesz ilyet az nem teszi rosszul, viszont TV-ben ki nem állhatom a technológiát.

Állandóan elkanyarodok a témától, térjünk vissza a VE247H-hoz!

Szóval az a helyzet, hogy a VE247H egy jó monitor. Ahogy már írtuk a háttérvilágítás fényereje szabályozható — pontosabban automatikusan változik-, így pedig már 10 000 000:1-hez kontrasztarány kerülhet a gyári adatokhoz. Amúgy ezt az ASUS-nál Smart Contrast Ratio-nak nevezik.

A TN panel egyik áldása az alacsony válaszidő. Ezen, ha szerettek volna se tudtak volna rontani a mérnökök. Ennek ellenére a 2 ms a jobb TN panelek jellemzője, itt is ezt az értéket kapjuk.

Az ASUS-nál szinte már alapértelmezett, hogy a Splendid matrica megjelenjen valahol a kijelzőn, most sincs ez másként. A Splendid technológia lényegében nem más, mint öt eltérő beállítási mód, amik között egy gombnyomással válthatunk. Ezek gyárilag belőtt értékek, és különböző kontraszt, gamma, fényerő és egyéb értékek tartoznak hozzájuk. A VE247H esetén ezek az előre programozott beállítások a Theater, a Gaming, a Scenery, a Night View és a Standard.

Még egy „érdekességről” írhatok, ez pedig nem más, mint a képarány szabályozási funkció. Nem kötelező a 16:9-es arányt használni, ha például olyan régi játékkal játszunk ami ezt nem ismeri, vagy olyan filmet nézünk, ami 4:3-as képaránnyal érhető el. Ha ilyennel találkozunk átválthatunk a régi 4:3-as arányra ami jó, mert nem torzul a kép, nem lesz az embereknek buborékfejük.

Az ASUS menüje a szokásos ennél a kijelzőnél is. Szerencsére a Splendid módok közötti és a bemenetek közötti váltáshoz nem kell a menübe belépni. A menü kezelése egyszerű, az ASUS gombelosztását kimondottan kedvelem. A menü gomb két oldalán van a le és fel nyíl, a bal szélen a visszalépés. Könnyű megszokni, és használni, akár sötétben is.

A képeken látható, hogy a külső kapcsán sok mondanivalóra nem lelhetünk. Két szóval ennyi: semmi csicsa. Minden szép, egyszerű, fényes és fekete. Kivéve a képet ami megjelenik rajta, mert az jó esetben színes. A monitor talpa, állványa egyszerű, csak dönthető, emelni nem lehet. A kijelzőben kis extraként van benne két apró hangszóró, hogy egyéb lehetőség híján valami zörögjön nekünk.