Bemutatjuk: Enermax MAXREVO — erőmű a javából

Napjainkban nem dívik kilowattos tápokat gyártani, aminek meg van az oka. Ez pedig nem más, mint az a trend, amit az utóbbi években figyelhettünk meg, és ami egyre magasabb watt értékek helyett a hatékonyság javítását tűzte ki célul.

Ezek az évek a „zöldesítés” jegyében teltek, ami valljuk be jó dolog. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy tápegység mennyi energiát fordít a gép működtetésére, és mennyit a szobánk fűtésére. E trend az oka annak, hogy egy ideig kevesebb nagyteljesítményű, tipikusan kilowatt feletti egységekkel találkoztunk. A szekér halad, az idő pedig szalad, így szép lassan újra elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor már nem elég a hatékonyságot javítani, még akkor sem, ha mint a most bemutatásra kerülő Enermax egységnél, már nem a 80+ szintet szerette volna a gyártó megugrani.

Tápegységet tipikusan nem egy-két évre vásárolunk, kivéve talán néhány fanatikust, akik házastól, tápostól szeretik a gépüket félévente lecserélni. A hosszabb használatban eltöltött idő kis gondolkodásra késztet vásárlás előtt, hiszen kalkulálnunk kell azzal, hogy a gépek energia éhsége nem csillapodni fog az idő múlásával. Igaz ez legalábbis akkor, ha erőművekben, több videokártyás, sokmagos processzorral szerelt szerkezetekben gondolkozunk. Ha pedig így van, akkor két dolgot tehetünk. Vagy megveszünk már előre egy olyan tápot, ami kiszolgál minket minimum 4-5 évig, vagy valóban minden gépbővítésnél átgondoljuk a cserét. Az Enermax MAXREVO esetleg alkalmas lehet a sok éves használatra.

Az előző tápcikkünkben bemutatott Enermax NAXN egységek után, most egy igazi, hamisítatlan, kívül, de –ami fontosabb- belül egyaránt Enermax tápegység került hozzánk. Az idő rövidsége miatt tesztelésre most nem volt lehetőségünk, mivel gyorsan tovább kellett adnunk, de valószínű, hogy egy később, más oldalon van nyomtatott sajtóban megjelenő cikkben a kollégáknak lesz idejük a szükséges méréseket elvégezni. Mi most a táp külső, és persze belső bemutatására szorítkozunk.

A bevezető első feléből már mindenki sejtheti, hogy ez az Enermax darab nem mindennapi hardver, és aki így gondolja, annak igaza is van. A csomagoláson a MAXREVO név mellett két másik jelölés kelti fel a figyelmet. Az egyik a táp teljesítménye, ami nem kevesebb, mint 1350 (!)watt, a másik a 80+ gold embléma. Reméljük, hogy ezek az adatok már felkeltettétek a figyelmeteket, higgyétek el, érdemes lesz tovább lapozni!

{jospagebreak_scroll title=Csomagolás, tartozékok, külső}

A tápegység dobozának mérete nagyjából a négyszerese egy szokványos tápdoboznak. Mondhatjuk hatalmas, ráadásul a tömege sem hétköznapi. A márka és típusjelzéseken kívül minket az érdekel igazán, hogy a gyártó mennyi, és milyen minőségű információ halmazzal lát el minket.

Az Enermax nem spórolt az infóval, igaz a rengeteg adat elhelyezésére helye is volt a doboz mérete miatt. A specifikációs táblázatok mellett megtaláljuk a fontosabb képességek listáját is, amikről kicsit részletesebben a következő oldalon olvashattok is.

A dobozt kinyitva — bár ez sejthető volt – látszik, hogy a tápegység közel nem akkora mint a csomagolás, hiszen a karton három fiókot is rejt. A legfelső, teljes szélességű fakkban kaptak helyet a kábelek valamint két szütyő, amiben az éppen nem használt madzagokat tárolhatjuk.

Alatta egyel, a jobb oldalon egy plusz ajándék ventilátor kacsint ránk. A ventilátor alatt találunk kábelkötözőket, és leírást a megvásárolt egységről. A bal fiókban foglal helyet maga a tápegység.

A tápot a dobozból kivéve rögtön feltűnik, hogy a nagy teljesítmény ellenére a külső méretek nem sokkal nagyobbak, mint amit egy középkategóriás egységnél megszokhattunk, ez számszerűsítve 180 mm x 86 mm x 150 mm-t jelent. A burkolat a drágább Enermax egységeknél már megszokott “poros” fényezést kapta. Érdekesség, hogy a szürke burkolaton minden arany, kivéve a moduláris csatlakozókat. A táp oldalán a név, a ventilátort körülölelő felület, és persze a márkanév is arany fényben tündököl, ami természetesen a minőséget igyekszik kiemelni.

Ahogy olvasható egy egész fióknyi kábelt kapunk. Ez így leírva nem mond, de lefényképezve már mutatja mit jelent az, hogy sok kábel, és ez a fenti képen látszik is. Nem is sorolom fel őket, inkább nézzétek meg a specifikációban található táblázatot. Íme:

{jospagebreak_scroll title=Képességek és belső}

A csomagolás és a táp külsejének bemutatása után jöhet a lényegesebb rész, a képesség és a belső felépítés. Míg a külső inkább a szemnek, addig a belső már a működésről szól.

Kezdjük néhány érdekesebb képességgel! Ahogy azt az előzőekben olvashattátok a szimpla 80+ hatásfok már nem felelt meg ennél a prémium egységnél. A dobozon fellelhető adatok szerint 20- és 100 százalék terhelés mellett a hatásfok 88- és 94 % közötti, amire csak annyit mondhatunk, ejha!

Az ErP 6. jelölés azt mutatja, hogy készenléti állapotban a 1W alatt vesz fel az egység.

A DXXI Ready jelölés jelentése nem teljesen világos számunkra, ha valaki tudja mi, akkor jelezze! Ami biztos, hogy valamiféle új generációs grafikus kártyákról van szó, amik 6+2, vagyis 8 tűs tápcsatlakozót használnak. (Utólagos okoskodásunk szerint a DXXI talán a DirectX 11 akar lenni. Mondjuk érthetetlen, hogy egyrészről miért római számokat használtak, másrészről, hogy mitől olyan nagy durranás a DirectX 11 kártyák támogatása.)

A Server Ready jelölés annak szól, hogy a MAXREVO képes kiszolgálni többprocesszoros rendszereket is.

A CordGuard egy kis fém rögzítő, amit a dobozban mellékelnek a táphoz. Ezt be lehet akasztani a táp hátsó frontján, a 230-es vezeték alatti lyukakba és rá lehet pattintani a kábelre. A dolga, hogy megakadályozza a kábel kicsúszását a csatlakozóból.

A HeatGuard-ról talán már többen hallattak, már csak azért is, mert a NAXN tápok is tudták. Ez egy túlmelegedés védelem, ami a gép leállítása után tovább járatja a tápegység ventilátorát 30-60 másodpercig.

Van még egy Guard, ez a SpeedGuard, ami nem más, mint a ventilátor szabályzás kacifántos neve. A lényeg persze az, hogy a lehető legkisebb fordulattal forogjon a légkergető, hogy a lehető legkevesebb zajt termeljen.

A dobozon felsorolt képességek mellett egy fontos dolgot meg kell még említenünk, ami persze az alábbi specifikációs táblázatból látszik is. Ez pedig nem más mint, hogy a tápban nem kevesebb, mint hat darab 12 voltos sín található.

Csavarozzuk gyorsan szét a tápot!

A burkolat eltávolítása után az egyik, ha nem a legrendezettebb, legletisztultabb tápbelsőt pillantjuk meg. Az alkatrészek elhelyezése példás rendet mutat, a beültetett alkatrészek forrasztása első osztályú. Semmi nem lötyög, a kondenzátorok is biztosan ülnek a helyükön.

Feltűnő, hogy a szokvány tápokhoz képest meglepően kevés a vezetékezés. Ez a tápegység egyik legjobban tetsző újításának köszönhető. Megszokhattuk, hogy a burkolat alatt általában keresztben találjuk a primer és a szekunder oldalt, azonban az MAXREVO-nál teljesen szokatlan a látvány. A megszokott egyik oldalon a primer a másikon a szekunder helyett a gép belseje felé esik a primer, a hátlap felé a szekunder oldal. Ennek eredményképpen kisebb a távolság, rövidebb és kevesebb kábelre van szükség a moduláris csatlakozók nyákja és a kimeneti oldal között, emiatt kisebb az energia veszteség.

Az áram útja a tápegységben egy három tekercsből és két kondiból álló egységen keresztül indul, ami a szűrést végzi. Ezután a primer oldal szélének középen találjuk az egyenirányító hidat, ami egy kisméretű hűtőbordát is kapott.

Ugyan így saját bordával rendelkezik az APFC rész is, ahol négy MOSFET és egy boost dióda dolgozik. A borda alatt, a táp burkolata mellett egy függőleges nyákon találjuk az APFC vezérlését, emellett egy következő függőleges áramköri lapon kapott helyet egy TI PWM egység ami a híd vezérlésének feladatát látja el.

A három nagyméretű szűrőkondenzátor Panasonic, illetve Matsuchita gyártmány, (330 μF, 400 V, 105 ° C).

A kondik mögött találjuk a Rong Chyuan gyártmányú főtranszformátort, mely a megszokottnál sűrűbb tekercselésű, emiatt a méreten sokat sikerült spórolni. Ráadásként, a gyáriak szerint nem csak a méret, hanem a hőleadás is javult, így a kisebb méret ellenére sem sül meg a trafó.

A transzformátor mögött már a szekunder oldal következik, ahol egy hűtőbordán a hat 12 voltos sínhez tartozó MOSFET lakik. Ezután két fojtótekercs és 10 darab kisebb méretű szűrőkondenzátor (RUBYCON 1500uF, 16V ) következik, amik a +12 voltos kimenetek alá dolgoznak. A kondenzátorok után már csak a moduláris kimenetek áramköri lapját találjuk.

Összességében elmondható, hogy a táp felépítése példamutató, a primer és szekunder oldalak elhelyezésének megváltoztatása pedig nagyon jó ötlet. Az egyetlen kérdéses pont az, hogy a megfelelő légáramlás kialakítható-e ezzel az elrendezéssel. Gyaníthatóan igen, amiben persze nagy szerepe van a 140, pontosabban 139 milliméteres légkergetőnek is. Ez amúgy egy Enermax ED142512S-DA típusú ventilátor, aminek fordulata 900- és 2000 fordulat per perc között változhat. A jó hőleadás elősegítése végett magas és mélyen vágott bordákat használtak a tápban.

{jospagebreak_scroll title=Összegzés}

Az Enermax MAXREVO túlzások nélkül is nevezhető csúcshardvernek. A tartozékok, a kábelek, a csomagolás, és persze maga a tápegység akár avatatlan szemnek is elárulja, hogy itt bizony minőséget kapunk a pénzünkért.

A táp burkolatát levéve az érzés csak fokozódik. Példás rend fogad minket a dobozon belül. A panel elfordítása, a primer és szekunder oldalak elhelyezkedésének megváltoztatása jó ötletnek tűnik.

Ahogy azt a bevezetőben írtam a tesztre most nem volt időnk, de nem mulasztottuk el a nagyobb külföldi oldalak tesztjeit átböngészni (hazánkban nálunk jár először a táp). Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a tesztelők nem voltak maradéktalanul elégedettek a táp teljesítményével. Pontosabban a teljesítménnyel igen, mert bár hivatalosan 1350 wattos az egység, a csúcsterhelés elérheti akár az 1620 wattot is, amit a gyártó fel is tüntet az adatok között. A problémát inkább a különböző feszültségek ingadozása okozta a tesztek közben. Ezek az értékek a legtöbb esetben az ATX szabvány határain belül estek, de néhány esetben, tipikusan a csúcsterhelés közelében, sikerült ezek alá menni.

Mit mondhatunk összegzésképp a MAXREVO-ról? Egyrészről azt, hogy iszonyatosan drága, hiszen a Bluechip üzletében jelenleg 108 ezer forintot kérnek érte, persze bruttóban. A kérdés minden esetben az, hogy egy adott termék megéri-e az árát vagy sem. Nos, a MAXREVO esetén ismét a szokásos megállapítással kell élnünk. Akinek szüksége van erre a teljesítményre, annak mindenképpen megéri. Mindenki másnak felesleges, hiszen egy átlagos otthoni konfiguráció a MAXREVO-ból maximálisan kihozható teljesítmény harmadával is beéri. Azonban, ha szükség van rá, ha meg van rá a keret, és nem sajnálsz száz rugót egy tápra, akkor ne habozz, vedd meg! Csúcs tápegységed lesz, ami kevés embernek lesz ebben az országban, és ami sok évig minden igényedet kiszolgálja majd.

A tápegységet a Bluechiptől kaptuk a bemutatóhoz, köszönet érte!