Bemutatkozik az Intel Sandy Bridge platform – GIGABYTE alapokon
Az alsó- és alsóközép-kategóriás H67 termékekről kicsit izgalmasabb vizekre evezünk, és megvizsgáljuk, hogy változtak meg a GIGABYTE modelljei a P55-óta, a P67-re való átállást követően. A képekből már azonnal látszik, hogy jelentősen. Viszonylag régóta figyelem az eseményeket, de eddig még nem találkoztam fekete NYÁK-os GIGABYTEalaplappal. Persze egy termék sikere alapvetően nem ezen múlik, de a felsőbb árszegmensben már jelentősége van a dizájnnak is, ezért a mérnökök nem bízták a véletlenre a dolgot, és csodaszép alaplapokat terveztek.
GIGABYTE GA-P67A-UD7
Be kell hogy valljam, ez a modell az egyik legigényesebb és legszebb alaplap, amit valaha láttam, ha s3nki most itt lenne velem, valószínűleg ő is egyet értene. Pedig igazából semmi rendkívülit nem találunk rajta, a nyomtatott áramkör fekete, a sínek feketék, az egyéb csatlakozók feketék, a bordák feketék — arany színű feliratokkal, csak a szilárd elektrolit kondik csillognak ezüstösen. Azt hihetnénk, a P67A-UD7 éppen egy temetés komorságából jön, de ez egyáltalán nincs így, az embert a látványtól a minőségérzet és az igényesség fogja el, persze csak azt, akit megérint a dolog. A külsőről ennyit, most szemléljük meg részletesen, mit nyújt a GIGABYTE P67-es modellkínálatának csúcsa!
A P67A-UD7 egy minden földi jóval ellátott luxusautóhoz hasonlítható. Már kívülről elkápráztat, és ez a motorral és a belső térrel csak tovább folytatódik. A motor a felfrissített, 24 fázisú analóg tápellátás. A GIGABYTE 6-os sorozatú alaplapjainak mindegyike tovább tökéletesített VRM-et kapott, mely Dual CPU Power és Power Boost Phase Multi-gear Switching képességekkel van ellátva. Mindkét technológia az energia-megtakarításért felel. Az első kimondottan a CPU terheltségét figyeli, és képes két lépcsőben állítani a CPU tápellátását, gyakorlatilag felez, tehát 12 vagy 24 fázis táplál.
Az utóbbi egy négy lépcsős szabályozás, melyet már régóta tudnak a GIGABYTE lapjai, természetesen ez is mindig fejlődik. Dinamikusan szabályozza a működő VRM-ek számát, így ha a terhelés alacsony, kikapcsolásukkal energiát takarít meg. Ráadásul a VRM lapkák struktúrája is megváltozott, hiszen eddig két darab MOSFET + 1 egy vezérlőlap volt a felállás, egymás mellett. Most ezt a három chipet egy tokba helyezték, amivel helyet takarítottak meg, és a működés is optimálisabb.
Az Ultra Durable 3 a minőségi alkatrészek alkalmazására garancia. A dual BIOS támogatja a 3 TB-nál nagyobb merevlemezeket is. A NYÁK a tartalmaz egy Hardware Overvoltage Control IC-t is. Ez amellett, hogy valós idejű feszültségszabályozást tesz lehetővé, az extrém tuningosok számára fontos ajándék, hiszen a lapka lehetővé teszi magasabb feszültségértékek beállítását, mint amit a rendszer (valószínűsíthetően a CPU-ban lévő System Agent) engedélyezne. Ezt kiegészíti két darab hétszegmens kijelző, amely a hibakódokkal nagymértékben megkönnyíti a probléma detektálását.
A deszka négy memóriafoglalatot kínál, melyben összesen 16 GB-nyi DDR3 memória helyezhető el. A gyártó specifikációja szerint a modulok sebessége egészen 2133 MHz-ig terjedhet, és az XMP profilok is támogatottak. A hangkeltő az ebben a kategóriában megszokott Realtek ALC889 lapka, mely 7.1-es HD audio, digitális kimenettel és Dolby Home Theater támogatással. A vezetékes hálózatért is a Realtek felel az RTL8111E vezérlőkkel, melyek támogatják a teaminget és a smart dual LAN-t is.
A SATA csatlakozók mennyiségén egyenesen zavarba jövünk. Azt már megtanultuk, hogy a P67 és a H67 PCH egyaránt két darab SATA 3.0 és négy darab SATA 2.0 portot kínál, RAID támogatással, ez az UD7-nél is megvan. Csúcsmodell révén a GIGABYTE azonban nem elégedett meg ennyivel, és két darab Marvell 88SE9128 lapkával fejelte meg a kínálatot. Ez további két SATA 3.0 csatlakozóval ajándékoz meg a NYÁK-on, a hátlapon pedig két kombi felülettel gazdagodunk, melyek használhatóak USB 2.0 módban, vagy SATA 6 Gb/s módban eSATA-ként.
Ezen a bőségen csak akkor tudtuk túltenni magunkat, mikor az USB adatokat szemlélve fogtunk padlót. A lap 8+2 USB 2.0-t kínál alapból, ebből négy a hátlapon van, négy bővítőpanellel vezethető ki, a fennmaradó kettő a kombi USB/eSATA. A zászlóshajón nem maradhat el az USB 3.0, és a mérnökök a gyárban bizony nem fogták vissza magukat. A deszkára két darab Renesas D720200 lapkát és két darab VLI VL810 hubot álmodtak meg, így az elérhető USB 3.0 portok száma tízre(!) nőtt! Ebből hat a hátlapon pihen, négy pedig kivezethető.
Egy ilyen komoly termékről nem hiányozhat a FireWire sem, ehhez szintén külön vezérlőre van szükség. A P67A-UD7 a T.I. TSB43AB23 lapka segítségével három IEEE1394 portot biztosít, ebből kettőt a hátlapon találunk, egyet pedig alaplapi tűs csatlakozóról vezethetünk ki. Úgy tűnik, az öreg PCI kapcsán a gyártók nem mindig értenek egyet az Intel álláspontjával, és bizonyos típusokon az iTE IT8728 vezérlővel elérhető teszik a PCI-t. Az UD7 is ilyen, kettőt is találunk a múltat idéző sínből.
Következzen P67A-UD7 legizgalmasabb része, a több videokártyás rendszerek támogatása. Azt már tudjuk, hogy a Sandy Bridge CPU-k tizenhat vezetékes PCI Express vezérlőt tartalmaznak, melyet a P67 alapból ×16 vagy 2×8 módban engedélyez használni, ez a komoly 3D-s rendszerekhez nem elégséges. Persze az alaplapgyártók nem hagyják ennyiben a dolgot. A P67A-UD7 összesen négy darab teljes szélességű PCI Express sínnel kecsegtet. Ha kétkártyás rendszert építünk az első és a harmadik sínt kell használnunk (PCIEX16_1, PCIEX16_2), mivel mindkettő ×16-os működésre képes két grafikus kártya esetén, legyen szó kétutas SLI vagy CrossFireX rendszerről. A P67-UD7 azonban a háromutas SLI-t és CFX-et is támogatja. Ilyen esetben az első, a harmadik és az ötödik PCI Express sínbe kell helyeznünk a kártyákat. A PCIEX8 sínek ilyenkor a PCIEX16 slotokkal osztoznak a vezetékeken, azaz a három kártya ×8 ×8 ×8 módban fog működni. A négy darab széles bővítőhelyen kívül egy rövid, ×1-es sínt is találunk, ezt a középső borda mellett kell keresni. Ilyen tulajdonságok mellett nem tehettünk mást, P67-es tesztlapnak a P67A-UD7-et használtuk.
GIGABYTE GA-P67A-UD4
A P67A-UD4 nagyon sokban hasonlít nagytestvérére, pontosan ott és annyival ad kevesebbet, ami típusszáma alapján a küldetése. A NYÁK-ja szintén fekete, a borda viszont a hagyományos, kék színvilágú. A memóriafoglalatok számában, a kezelt memória mennyiségében és sebességében nincs változás. A tápellátás 24 helyett 12 fázisú. Debug LED ezúttal nem került a NYÁK-ra. A hangkeltő specifikáció szerint ugyanazt tudja, mint az UD7-en tevékenykedő, de az UD4 esetében egy Realtek ALC892-ről van szó.
A LAN csatlakozók száma egyre csökkent, FireWire pedig nincs. Marvell 88SE912 lapkából egy került fel a lapra, így a további SATA 3.0 portok száma kettő. Az USB 2.0 kapuk mennyisége 14, ebből nyolc a hátlapon, hat kivezetve érhető el. A Renesas D72020 lapkák megmaradtak párban, de a hubok eltűntek, így négy darab USB 3.0 használható, kettő a hátlapon, kettő kivezetve. A régi PCI megmaradt az ITE vezérlővel.
A PCI Express sínek felállása viszont jelentősen megváltozott. Rövid, ×1-es slotból hármat kapunk, míg teljes szélességű foglalatból kettőt. Ezek a kétkártyás SLI-t és CFX-et támogatják, ilyen esetben a két, teljes szélességű PCI Express hely ×8 módban működik. Az P67A-UD4 amolyan ideális “arany középút”, egy átlagos játékra szánt PC építésére tökéletesen megfelel.
Összehasonlító specifikációs táblázat:
