Kipróbáltuk a Sandy Bridge-E-t: Erődemonstráción a Core i7-3960X és 6-féle X79-es alaplap
Összefoglalás, vélemény
Elérkeztünk eme igencsak hosszúra nyúlt cikkünk végéhez, az összegzéshez. A Sandy Bridge-E-t ezennel kiveséztük, ahogy az LGA2011 – X79 platformot is. A tesztben nem kevesebb, mint hat alaplap szerepelt, gyakorlatilag minden nagy gyártó képviseltette magát legalább egy modellel. Ahogy az elődöket (P67, H67, Z68), úgy az X79-et sem kerülhette el a “PCH-sítás”, azaz mostanra minden vezérlő átkerült az északi hídból a processzorba, amely így gyakorlatilag meg is szűnt. A valódi előd, az X58/ICH10 még északi híd – déli híd módon működött, mostanra a felsőkategóriában is gyakorlatilag csak a déli híd maradt, mint PCH.
Az X79 ígéretes PCH-nak indult, számos olyan felülettel és technológiával kecsegtetve, amely túlmutat az asztali szegmensben megszokott felszereltségtől, és a szerverpiac világából kínál lehetőségeket, de ez valamiért végül nem valósult meg, így az X79 gyakorlatilag olyan lett, mintha egy P67-et forrasztottunk volna fel az alaplapra X79-re átcímkézve. Ez némileg csalódás, pláne az alaplapok árait tekintve, de nem ez az a tényező, amely megdrágítja az X79 kínálatot. A négycsatornás memóriavezérlő és a QPI busz miatt rengeteg érintkezőre volt szükség a CPU alján, emiatt keltették életre a 2011 tűt tartalmazó LGA2011 foglalatot. Ez a platform a gyártóktól legalább nyolc rétegű nyomtatott áramkör alkalmazását követeli meg, amely enyhén szólva sincs jó hatással a gyártási költségekre, raádásul a nyolc darab memóriafoglalat elhelyezkedése miatt teljesen új terveket kellett készíteni, és a PWM terület elhelyezése sem lehetett egyszerű feladat.
A lényeg az, hogy az LGA2011 platform a többi mai Intel platformhoz hasonlóan PCH-val működik, azaz a sebességet komolyabban befolyásoló részegységek már mind a processzorban, és nem az alaplapon találhatóak, ez pedig maga után vonja az a tényt, amit korábban már többször megállapítottunk. Az egyes gyártók és azok típusai között nem beszélhetünk jelentős, a felhasználó számára érezhető sebességkülönbségről, hiszen semmi olyan nincs a lapokon, ami ezt indokolná. A teljesítményt maximum az befolyásolhatja, hogy az adott deszka milyen BCLK órajelet (kerek 100,0 MHz, vagy kicsit csal felfelé) állít be a proceszornak, illetve hogy a Turbo Boost beállításainál minden az Intel javaslai szerint szerepel-e, és működik-e a gyakorlatban. Ettől eltekintve a gyártók továbbra is csak a felépítésben és az anyaghasználatban (komponensek), a felszereltségben és a tuningképességben tudnak versenyezni, egy-egy új, kiegészítő szolgáltatást kitalálva.
A mérések során minden modell stabilnak és megbízhatónak bizonyult, de a korai BIOS-okkal bizony egyes típusok esetén előfordult az, hogy a Turbo Boost nem működött megfelelően, aztán az új BIOS megérkeztével a flashelést követően helyreállt a rend, és minden megfelelően működött, a forgalomba került darabokkal már nem valószínű, hogy elfőrdulhat hasonló probléma, ha mégis, a BIOS-frissítés megoldja a gondot.
Összességében azt kell mondanunk, hogy az átlagos X79-alapú alaplapok semmi olyat nem tudnak (SATA vezérlő, ethernet, USB, stb), amit P67-H67-Z68-as társaik ne tudnának, kivéve persze azt, hogy az LGA2011 foglalat révén képesek a Sandy Bridge-E processzorok fogadására, emiatt pedig lehetőségünk nyílik a memóriák négy csatornában való kezelésre és 4-utas SLI, valamint CrossFireX rendszerek kiépítésére.
Mint már mondtuk, az alaplapok között a sebesség kapcsán szinte lehetetlen különbséget tenni, ez pedig megnehezíti az értékelést. Lássuk a pillanatnyi árakat (bruttó kisker), melyek sajnos az árfolyamingadozás miatt folyamatosan változnak:
- GIGABYTE X79-UD5: 79 000 Ft
- GIGABYTE X79-UD3: 65 000 Ft
- MSI X79A-GD65 8D: 91 000 Ft
- ASUS P9X79: 72 000 Ft
- ASUS Rampage IV Extreme: 116 000 Ft
- Intel DX79SI: 98 000 Ft
Jól látható, hogy a vételárat tekintve igen nagy a szórás, ezt a felszereltség és a termék kategóriája is indokolhatja. A mi véleményünk az egyes modelleket tekintve a következő: A GIGABYTE X79-UD3 mezőny legolcsóbb darabja, és csak négy memóriafoglalattal rendelkezik, abban az esetben, ha valakinek egy X79 modell kapcsán fontos téyező az ár, akkor számára a GIGABYTE X79-UD3 a legjobb vétel, hiszen hiányosságai ezért az árért cserébe fájdalommentesek. Ugyanez mondható el az ASUS P9X79-ről néhány ezer forinttal drágábban. Ha olcsón szeretnénk X79 lapot, és az ASUS-szal szimpatizálunk, P9X79 számunkra a legjobb vétel. A GIGABYTE X79-UD5, az MSI X79A-GD65 8D és az Intel DX79SI között nehéz különbséget tenni, lényegében egy kalap alá vennénk őket, és ha a vásárlásnál kevésbé fontos az ár, bármelyiket nyugodtan ajánlhatjuk megvételre.
Az ASUS Rampage IV Extreme (talán ez eddigi legdurvább) ROG modell révén árával és felszereltségével, valamint tuningképességeivel picit kakukktojás, és habár egyik X79-alapú termék sem nevezhető olcsónak, a Rampage IV Extreme-t tényleg csak annak a rétegnek ajánjuk, akik képesek is kihasználni a benne rejlő tudást és lehetőségeket, és/vagy olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy nem számít, mi mennyibe kerül. Bár a tesztgyőztes kitüntetést klasszikus értelemben a mezőny leggyorsabb tagja szokta kapni, mivel jelen esetben ilyen kritérium alapján nem lehet különbséget tenni, így a felszereltség-tudás-egyediség kapcsán hoztuk meg döntésünket, ezek alapján pedig a Rampage IV Extreme érdemli meg a tesztgyőztes címet.
Hogy mi a véleményünk magáról az LGA2011 – X79 platformról és a Sandy Bridge-E processzorokról? Az Intel most sem vállalt semmiféle rizikót, nem is kellett, hiszen könnyű dolga volt. Fogott négy darab Sandy Bridge magot, mellérakott még négyet, (abból desktop vonalon letiltott kettőt), aktiválta a Hyper-Threadinget, meghintette egy kis QPI busszal és négycsatornás memóriavezérlővel, megspékelte jó sok PCI Exress szállal, kiadott mellé egy PCH-t és létrehozott egy új felsőkategóriát, mely mellé megfelelően magas árakat lehetett társítani. A siker biztos, hiszen gyakorlatilag nincs konkurenciája ebben a rétegben. A Bulldozer itt jelenleg messze nem rúg labdába, szerverfronton pedig a Sandy Bridge-E Xeon ellen majd a 12 magos Orochi megy, meglátjuk, milyen sikerrel.
Mint tudjuk, a Sandy Bridge-E CPU család jelenleg három tagból áll (az i7-3820 hamarosan érkezik). A Core i7-3960X a legerősebb 6 maggal, 12 szállal, 3,9 GHz-es Turbo Boost órajellel és 15 MB L3 cache-sel, 990 dollárért. A középső proci a Core i7-3930K, mely a nagytesóhoz hasonlóan szintén szorzózármentes, 6 maggal és 12 szállal operál, Turbo Boost órajele 3,8 GHz, és az L3 gyorsítótár mérete 12 MB. Eddig ezek nem tűnnek túl nagy csonkításnak, mégis a 3930K-t majdnem feláron, 555 dollárért kaphatjuk meg. A “leggyengébb” egység a i7-3820, ez csak 4 négy maggal és 4 szállal dolgozik, csak részben “lock”-mentes, az L3 mérete 10 MB, viszont a Turbo Boost frekvencia 3,9 GHz, és az a modell rendelkezik a legmagasabb alapórajellel, ami 3,6 GHz.
Ez a típus február elején érkezik meg a boltokba, és 285 dolláros vételárával az LGA2011 platform “best-buy” termékévé léphet elő, tehát az Intel azért gondol azokra is, akiknek nincsen hirtelen 260 000 forintjuk processzora, de erős gépet szeretnének, és ki tudják használni azt a pluszt, amit egy Sandy Bridge-E modell kínál mondjuk egy i7-2600K-hoz képest. Logikusan gondolkodva látatlanban (a külföldi teszteket alapul véve) megvételre mi az i7-3930K és az i7-3820-at ajánlanánk, de ha a pénz hegyekben áll a szekrényben, és mindenből a legjobbat, leggyorsabbat akarjuk, akkor nem kérdés, hogy vár minket minket a Core i7-3960X, melynek teljesítménye nem csak tetszett, de le is nyűgözött.
Intel LGA2011 platform
Intel Core i7-3960X CPU
A GIGABYTE X79-UD5 és GIGABYTE X79-UD3 modelleket a GIGABYTE hazai képviselete, az ASUS P9X79 és Rampage IV Extreme modelleket pedig az ASUS hazai képviselete biztosította tesztünkhöz. Az MSI X79A-GD65 8D az MSI hazai irodojából, az Intel DX79SI pedig az Inteltől érkezett hozzánk, ahogy a Core i7-3960X CPU és az Intel vízhűtés is. Mindenkinek köszönjük!
A cikket írta: Mihics Zoltán (med1on) és Pintér Gábor (gabi123)
A cikkben szereplő állandó tesztkomponenseinkért az alábbi támogatóinknak jár köszönet:
