Válassza az Oldal lehetőséget

Szoftverteszt: Panda Cloud Antivirus

Szoftverteszt: Panda Cloud Antivirus

Telepítés

Az előzmények ismeretében azt hiszem bátran mondhatjuk, hogy elég ismerettel rendelkezünk a telepítés megkezdéséhez. A folyamat egy 826 KB-os állomány letöltésével indul, mely természetesen még nem foglalja magában az alkalmazás egészét. A magyar nyelvű telepítő egyébként pontosan beleillik abba a koncepcióba, ami minket is vezérel. Természetesen mint mindig, most is érdemes belekukkantani a licencszerződésbe. Jó tudni, hogy a Free Edition esetében a licenc feljogosítja az engedélyest arra, hogy a programot ingyenesen használja a következő esetekben: 

  • Több otthoni felhasználós számítógép esetén (magáncélú használat).
  • Nem kormányzati szervezetek vagy egyéb non-profit szervezetek tulajdonában levő (korlátlan számú) számítógép esetén.
  • Állami fenntartású iskolákhoz tartozó (korlátlan számú) számítógép esetén. 

A Panda adatgyűjtési technológiát használhat a műszaki adatok gyűjtéséhez (ideértve a gyanús fájlokkal kapcsolatos adatokat is) a program vagy a termék fejlesztése, a felhasználó igényeihez való igazítása, illetve a termék vagy a program licenc nélküli vagy jogellenes használatának megelőzése érdekében. Végezetül még azt is meg kell jegyeznünk, hogy az alkalmazás nem a hibamentes működést megkövetelő veszélyes környezetekben történő felhasználásra készült. 

Mielőtt belemennénk a telepítés folyamatába, mindenképp elmélkednünk kell a tesztelés során alkalmazott technikákon. A valóságban egy, elméletben viszont két konfiguráción vizsgáltuk meg a szoftvert. A „B” jelű gép virtualizált környezetet takar, ezenkívül némi mesterséges lassítást is bevetettünk: processzor végrehajtási korláttal rögzítettük az üzemi frekvenciát 2,0 GHz-en, letiltottunk egy CPU magot, a rendszermemória méretét pedig 1 GB-ra állítottuk. Ezzel azt akartuk szimulálni, hogy a Panda miként teljesít egy viszonylag szerényebb teljesítményű, szoftverezettségét tekintve elavultnak mondható környezetben, utóbbi a Windows XP-re értetendő.

A későbbiekben „A” néven illetett számítógépen Windows 8 futott, s itt már engedélyeztük az Intel Celeron G530 teljes kapacitását. A 4 GB rendszermemóriával felszerelt gazdagép természetesen éles környezetet takart. Nyilván jobb lett volna a virtualizált rendszert valós konfigurációra cserélni (erre most nem volt mód), mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségekből kihoztuk a maximumot. Most már tényleg kezdhetünk.

panda cloud_elso
A telepítés második lépéseként el kell döntenünk, hogy igényt tartunk-e a Panda Security Toolbar kiegészítőre. Mivel mi nem igazán rajongunk a toolbarokért, ezért ebből nem kértünk.

panda cloud_masodik

Már csak egy kattintás választ el minket az utolsó fázistól, a program eddig nagyon egyértelmű és lényegre törő volt. A letöltés és a telepítés a „B” konfigurációnál nagyjából 2 percig tartott, érdemben az „A” gép sem volt gyorsabb, mert a processzorterheltség nem érte el a 100 százalékot. A program újraindítást nem kért, Windows XP alatt gond nélkül beregisztrálta magát a Biztonsági központba, s a modernebb környezetben is zökkenőmentesen zajlott az átállás: a Windows Defender automatikusan leállt, helyére a Panda lépett be. A Cloud Antivirus mind a két rendszeren alig 100 MB-nyi tárhelyet igényelt. A telepítés végén még a Pro verziót kiválaszthattuk volna.

panda cloud_ezzel_vege

Az utolsó utáni pillanatban befutott az adatvédelmi pajzs, de egyáltalán mi ez? Némi kutakodás után kiderült, a védelem az előző verzióban jelent meg, a mostani kiadásban pedig máris finomításokon (az engedélyezett programoknak automatikusan lehetővé teszi a védett fájlok, mappák elérését) esett át.

panda utolso_utani

Az adatvédelmi pajzs szerény véleményünk szerint a felhasználói fiókok felügyeletével (UAC) mutat rokonságot, emiatt Windows XP-n kifejezetten ajánlott lehet. A Panda alapértelmezésként a Dokumentumok (Windows XP) és néhány fontosabb, a Windows rendszer működését érintő (Windows 8) mappát tesz védetté, az engedélyezett alkalmazások közé pedig az Internet Explorer, a Wordpad, a Notepad és a Windows Media Player alkalmazásokat veszi fel. A védett mappákon kívül vannak megvédendő fájlok (hang, kép, irodai állományok, videó) is, de ezek köre ugyanúgy szerkeszthető, mint a mappák esetében. A pajzs akkor lép működésbe, amikor egy ismeretlen alkalmazás valamilyen okból kifolyólag hozzáférést kér a szóban forgó elemekhez. Ha valaki már végképp elvesztette a fonalat, akkor tekintse meg a lenti videót, s rögtön egyértelmű lesz a dolog. 


Természetesen az adatvédelmi pajzs igény szerint ki is kapcsolható.